Új hullám a bélyeggyűjtésben!

Ezt a bélyeggyűjtő honlapot azoknak hoztam létre, akik érdeklődnek a bélyegek és bélyeggyűjtés iránt, illetve szívesen olvasnak érdekes, szórakoztató dolgokat a nagyvilágról. A bélyeggyűjtés több, mint egy egyszerű hobby: a bélyeggyűjtés révén megismerhető a világ, rengeteg barátra és élményre lehet szert tenni. Egy bélyeggyűjtemény darabjai mind elmesélnek valamit és emlékeket is hordozhatnak a bélyeggyűjtemény tulajdonosa számára.

A bélyeggyűjtéssel kapcsolatos írások mellett örömmel várunk kérdéseket, hozzászólásokat, véleményeket is a bélyegekről, bélyeggyűjtésről és az oldalon megjelent témákról. Regisztrált olvasóink saját cikkeket is publikálhatnak, melyben bemutathatják bélyegeiket, bélyeggyűjteményüketmegoszthatják bélyeggyűjtéssel kapcsolatos élményeiket, véleményüket és ingyenes bélyeg csere-bere hirdetéseket is adhatnak fel.

Ez a bélyeggyűjtés új hulláma!

Kellemes böngészést és jó szórakozást kívánok minden bélyeggyűjtő társnak és minden tisztelt látogatónknak!

Találkozzunk a Facebook csoportunkban is!

Gergely Zoltán

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy honlapom független a Bélyegvilág című, nagy múltú és elismert folyóirattól, melyről a www.mabeosz.hu honlapon tájékozódhatnak.

 

Íme, a legfrissebb bejegyzések:

Notre Dame 🙁





tovább

Bartók by Légrády

Légrády Sándor festő- és ötvösművész a magyar bélyegkiadás egyik legmeghatározóbb alakja volt. Már a 30-as évektől egészen 1980-ig - öt évtizeden át rendszeresen tervezett bélyegeket.

Mai bejegyzésünkben Bartók Béla halálának tizedik évfordulójára kiadott bélyegeket mutatjuk be.

A 60 fillér és 1 Ft névértékű bélyeg mellett az 1955-ös, XVIII. Bélyegnapra kiadott, zongorát ábrázoló szelvénnyel ellátott bélyeg is ugyanazzal a grafikával jelent meg.

Ez utóbbi bélyeg különlegessége, hogy a feltüntetett 1 Forint névérték mellett a szelvényen diszkréten "Eladási ár 5 Ft" felirat is szerepel.

Nem sok olyan bélyeg van a világon, melyen kétféle eladási ár szerepel, bár ezt lehet úgy is értelmezni, hogy a bélyeg 1 Ft-ba, a szelvény pedig 5 Ft-ba került.

Bélyegnapi emlékív a bélyeg tervezője, Légrády Sándor aláírásával

A Bélyegvilág.net hamarosan egy külön bejegyzéssel tiszteleg Légrády Sándor festőművész munkásságának.





tovább

Egy nagyon izgalmas és különleges magyar bélyeg

Amennyire izgalmas az atomreaktorok világa, sikerült egy ehhez méltóan izgalmas és különleges bélyeget megjelentetni ehhez kapcsolódóan. Magyar atomreaktor kapcsán legtöbben a paksi atomerőműre gondolnak, ez a bélyeg azonban nem arról szól.

Országunk rendelkezik egy másik, sokkal kisebb atomreaktorral is, Budapesten. A Budapesti Kutatóreaktor szovjet gyártmányú és 1959 óta működik a KFKI területén. Üzemeltetője az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK). Kezdetben 2 megawatt teljesítményű volt, mely későbbi átalakítások után 10 MW lett. Segítségével számos fizikai kutatást sikerült kísérletileg támogatni.

Miért különleges a kutatóreaktor 50. évfordulójára kiadott bélyeg?

50 éves a Budapesti Kutatóreaktor

Egyrészt névértéke - ezer forint - kimagasló volt 2009-ben. A blokkban elhelyezett bélyeg hatszögletű formája - amit a reaktor fűtőelem kamrája ihletett - első a magyar bélyegkiadás történetében.

A bélyeg grafikája rendkívül összetett. A fő motívum mellett, a bélyegkép a bankjegyekhez hasonlatosan apró háttér feliratokat - izotóp számokat - tartalmaz. Ezen kívül - és ez a bélyeg legkülönlegesebb tulajdonsága - a blokk háttérszine hő hatására megváltozik, köszönhetően egy festéknek, amely hő hatására megváltoztatja a színét.

Én még nem mertem kipróbálni a blokk felmelegítését, mert egyrészt nem tudom, hogy milyen hőfokot szükséges a szín megváltozásához, illetve milyen módszer a legmegfelelőbb ennek eléréséhez: hajszárító? vasaló? radiátor?

Illetve azt sem tudom, hogy a színváltozás visszafordítható vagy csak egyszeri. Ha valakinek van erre vonatkozó információja, illetve tapasztalata, kérem ossza meg.







tovább

Gyönyörű cseh bélyeg újdonság

Csehország 1918-ban vívta ki függetlenségét, az I. világháborút követően. Ennek a fontos eseménynek a századik évfordulójára jelent meg ez a gyönyörű blokk. A blokk a függetlenné válás legjelentősebb mozzanatainak illetve harcosainak állít emléket, akik közül a legkiemelkedőbbek Jiří Stříbrný, Vavro Šrobár, Fantišek Soukup, Antonín Švehla, Milan Rastislav Štefánik, Eduard Beneš, and Karel Kramář voltak.

Százéves a Cseh állam

A blokk két bélyegén Szent Vencel szobra illetve Tomáš Garrigue Masaryk cseh filozófus, szociológus, egyetemi tanár, politikus látható, aki Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke volt.





tovább

Legyen Ön is milliomos! Vagy akár multi billiomos! - Inflációs bélyegek

Közismert tény, hogy a világtörténelem legnagyobb hiperinflációját - azaz szabályozhatatlan pénzromlását - Magyarország produkálta a 1946-ban. A hiperinfláció, azaz a rohamosan felszökő árak és pénzkiáramlás kezelhetetlenné váló sprirálja, a bankjegykiadásban és a bélyegkiadásban is nyomon követhető. A Pengő elértéktelenésével az inflációs bélyegek kezdetben ezres, százezres, milliós, milliárdos, majd billiós névértékkel jelentek meg. A Pengő nézévértékű kiadásoknál a csúcs a 500.000 billió Pengő névértékű bélyeg volt.

Próbáljuk meg végiggondolni, hogy mekkora számot is jelent az 500.000 billió?

A billiót új értjük meg legjobban, ha két ismertebb szám szorzataként írjuk le. Egy billió annyi jelent, mint egymilliószor egymillió. Ha a manapság már megszokott milliárd szorzataként akarjuk kifejezni, akkor ezerszer egymilliárd. Az egybillió leírva 1.000.000.000.000.

A csúcstartó bélyegünk névértéke ennek az ötszázezerszerese, azaz 500.000 billió, ami 0,5 billárd Pengő.

Összehasonlításul, Magyarország 2018. évi költségvetése 18 billió forint volt, ami ennek a bélyeg névértékének a harmincezred része, persze csak a számokat nézve.





tovább

Hírlapbélyeg - de tudjuk-e, hogyan is működött? Avagy LEAN működés száz évvel ezelőtt.

Szinte minden klasszikus bélyeggyűjtemény feltűnés nélküli darabja egy-két hírlapbélyeg, vagy ahogy még nevezik, újságbélyeg. Ezeket a bélyegeket, mint nevük alapján nem nehéz kikövetkeztetni, az előfizetett újságok kézbesítési díjának kiegyenlítésére használták. A hírlapbélyegek már a hagyományos, levélbérmentesítésre szolgáló bélyegekkel egyidőben, 1871-től megelentek és a '20-as évekig folyamatosan jelen voltak a magyar bélyegek világában.

1871. Hírlapbélyeg

A századfordulótól rohamosan növekedni kezdett a nyomtatott sajtó - elsősorban a napilapok példányszáma, és ezzel együtt az ezek kézbesítéséhez kapcsolódó terjesztési feladat. A nagyobb postahivatalok külön hírlap kézbesítőket alkalmaztak, és a kézbesítési díj beszedésére egy speciális bélyeg és folyamat is született.

Az újságbélyegek az postakürtös bélyegképet követően 1900-as évtől sárga színűek voltak majd 1920-tól kék illetve lila színben készültek. A mintegy ötven év alatt kibocsátott hírlapbélyegek teljes példányszáma elképesztő: több, mint 700 millió darab hírlapbélyeg készült és került felhasználásra. Az 1910-es 18 millós magyar népességre vetítve ez átlagosan 37 darab újságot jelent húsz év alatt, tehát évente közel két darabot.

Óriási példányszámról beszélünk, miközben vajmi kevés hírlapbélyeg maradt meg a címszalagra felragasztott állapotban - legtöbbjüket egyszerűen kidobták, vagy legfeljebb egy-egy lelkes bélyegyűjtő leáztatta. De mivel az újságbélyegek tömegbélyegek voltak - napi szinten ott voltak a kézbesített újságok címszalagjain - nem tűntek gyűjtésre érdemesnek - a kiolvasott újsággal együtt a tűzben végezték.

Ez az különös oka annak, hogy azok a legértékesebb újságbélyegek, melyek a címszalagra ragasztva maradtak meg, túlélve a tűzben vagy szemétben történő megsemmisülést.

Újságbélyeg, 1920.

Hogy pontosan megértsük a hírlapbélyegek használatát, tekintsük át az újságterjesztés korabeli folyamatát.

Az újságok kiadói az elkészült nyomdai termékeket az előfizetők részére megcímezték, hogy az célba érhessen. Az előfizető nevét és címét nem az újságra, hanem egy ún. címszalagra írták rá, általában írógéppel vagy nyomdailag, példányszámtól függően. Ezzel időt is értékes spóroltak, hiszen a címzalagokat még az újság kinyomtatása előtt, vagy alatt el lehetett készíteni az előfizetői lista alapján, így az elkészült sajtótermékek a címszalag ráragasztásával azonnal elindulhattak a terjesztési folyamatban.

Korabeli címszalag, melyet a kiadó készített, bérmentesített és és legtöbbször érvénytelenített.

A címszalagra maga a kiadó ragasztotta fel a hírlapbélyeget is, amit előzetetesen nagy tételben megvásárolt a Postától. Hogy ezzel is időt spóroljanak, a postabélyegzőt is a kiadók nyomták rá a bélyegekre, legtöbbször azt is előzetesen, hogy az elkészült újság azonnal elindulhasson az előfizetőkhöz. A lapkiadók ehhez saját bélyegzőiket használták, a marketing érdekében természetesen az újság címével ellátva. Ezt hívjuk előértéktelenítésnek.

Forrás: Magyar bélyege monográfiája

A posta logisztikai rendszere így csak a fizikai terjesztés feladatára koncentrált, minden egyéb folyamatban előzetesen megtörtént. Ez valóban egy LEAN gondolkodás és működés száz évvel ezelőtt, melynek eredményeként a hírlapkézbesítők biztosítani tudták, hogy a friss újság ott legyen a reggeli gőzölgő kávé mellett.

Hírlapbélyeg, 1920.





tovább

Sok bélyeggyűjtő vágyott bélyege: az első magyar blokk

A blokkok nagyon vonzóak és vágyottak a legtöbb ifjú bélyeggyűjtő számára. A blokkok nagyon, díszesek és különlegesek - kifejezetten a bélyeggyűjtők számára készülnek. A blokkok grafikai világa is gazdagabb, mint a normál bélyegeké: nagyobb méretüknél fogva több tartalom jelenik meg rajtuk, sokszor a hozzájuk tartozó bélyeg sorozat összefoglalása, megkoronázása. A blokkok névértéke is különlegesen magas, még külön exkluzivitást, értéket sugározva a bélyeggyűjtők felé.

Ugyanakkor a blokkok kicsit eltávolodtak a bélyeggyűjtés alapjaitól. Nagyon ritka alkalom - a filatelista levelezésektől eltekintve - hogy egy levélküldeményt egy blokkal bérmentesítsenek, így a blokkok betöltsék klasszikus értelemben vett funkciójukat.

Mindezek ellenére a blokkok népszerűsége továbbra is töretlen. Egyre komolyabb nyomdatechnikával készülő iparművészeti tárgyak.

Sok nagyon népszerű, értékes és vágyott blokkot sorolhatunk fel, egy későbbi bejegyzésben talán részletesen is. Ezek közül most az első magyar blokkal ismerkedhetünk meg, népszerű nevén a LEHE blokkal.

Szinte minden bélyeggyűjtő szeretné ezt gyűjteményében tudni, hiszen ez az első, viszonylag értékes és régi, 1934-ben jelent meg.

LEHE blokk 1934.

Ismerkedjünk meg egy kicsit részletesebben tehát az első magyar blokkal!

A blokk 1934-ben, a Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete fennállásának 50. évfordulójára, illetve az ebből az alkalomból megrendezett II. országos bélyegkiállítás emlékére jelent meg.

A keret Egry Zoltán alkotása, a Liszt Ferencet ábrázoló bélyeg Légrády Sándor festőművész tervei alapján készült. 50.000 példányban. A blokkokat 3x7 darabos ívekben nyomták, 1 mm-es kerettel, mely pontatlan vágásnál feltűnő lehet.

A Liszt Ferencet ábrázoló bélyeg egyébként ismerős lehet az 1932-es Arcképek sorozatból - a grafika megegyezik.

A blokkot csak a bélyegkiállítás rendezőségén illetve a helyszínén lehetett megvásárolni, postahivatalokban nem. Bár a blokk névértéke 20 fillér volt, azt a 70 filléres belépőjeggyel együtt lehetett megvenni 90 fillérért. Jó volna tudni, hogy összesen mennyit értékesítettek a kiállítás során és mekkora készlet maradt, illetve annak mi lett a sorsa - nem valószínű, hogy elfogyott mind az ötvenezer.

Az első magyar blokk többször előfordul alkalmi borítékra ragasztva alkalmi bélyegzővel - ezek is szép és értékes darabjai lehetnek bélyeggyűjteményünknek.





tovább

SÜRGŐS bélyeg - de mi és hogyan volt sürgős?

SÜRGŐS bélyeg - szerényen húzódik meg a legtöbb bélyeggyűjteményben és katalógusban a turul, hadisegély és arató bélyegek között. Nem egy nagyágyú ez a bélyeg, nem éri sok figyelem a bélyeggyűjtők részéről.

Vajon tudjuk-e, hogy tulajdonképpen mi is volt ennek a 2 filléres bélyegnek a szerepe?

Sürgős bélyeg 1916.

A Monográfia szerint ez egy kiegészítő bélyeg volt - tehát önálló bérmentesítésre nem volt alkalmas. A SÜRGŐS bélyeg a belföldre, Ausztriába, Bosznia-Herczegovinába és Németországba küldött nyomtatványok soronkívüli szállításáért járó pótdíj lerovására szolgált. Azt sajnos már nem sikerült kiderítenem, hogy a soronkívüli továbbítás a teljes folyamatban hol került alkalmazásra. A postavitatalból történő továbbításnál, valamelyik postai feldolgozóban, vagy esetleg a kézbesítéskor? Ezt jó lenne tudni, hogy megértsük ennek a szerény kis bélyegnek a teljes történetét.





tovább

A bélyegek élvonala - légiposta

Az 1936-ban megjelent Repülő sor a harmincas évek kifejezetten modern stílusú bélyeg kiadása. A bélyegek tervezője Légrády Sándor, a magyar bélyegkiadás egyik legmeghatározóbb alakja, avantgárd stílusjegyeket is felhasznált.

A háború előtti légiposta bélyegek a bélyegek elitjét képviselték. Magasabb névérték, innovatív design, a repülés, mint téma - ezek a jellemzők emelték a légiposta bélyegeket a bélyegkiadás élvonalába. A repülés akkoriban még megfizethetetlen luxusnak számított és a légipostával küldött levelek is messze lekörözték a hagyományos vasúti levéltovábbítás gyorsaságát.

A Repülő sor három különféle bélyegkép felhasználásával készült, különböző színekben. A bélyegek főszereplője egy-egy polgári repülő, mely egy postakocsi, illetve a Parlament felett száll.

Bár a repülők kissé stilizáltak, jó lenne beazonosítani azok típusát, legalábbis ami ihlette a bélyegen szereplő gépmadarakat.

Az első repülő egy kisebb törzsű, három légcsavaros jószág. A két oldalsó légcsavar a szárnyak alatt találhatóak, a futóművek ezek alatt találhatóak. Leginkább egy Ford Trimotor lehet, vagy inkább egy Stinson Airliner.

Stinson Airliner

A másik repülő kissé nagyobb törzsű, szintén három motoros. A szárnyak a törzs felső vonalában simulnak egybe, a motorok a szárnyak alatt helyezkednek el. Valószínű, hogy egy Fokker FVII-es vagy C2-es modelről van szó.

A harmadik bélyegkép leginkább egy Fokker FVII-esre vagy F10-esre hasonlít. Az F10-es 1924-ben jelent meg a világon, 12 utas számára biztosítva repülés lehetőségét és élményét, ezt követte az F10-es modell 1927-ben.

Fokker F-10 Super Tri Motor





tovább

Minden bélyeggyűjtő szíve csücske

Sok keresett és népszerű bélyeg van a világon, amit minden bélyeggyűjtő szeretne a bélyeggyűjteményében látni. Ezek közül is ma a fordított párokra térünk ki.

A fordított párok nyilván nem szokványos bélyegek, amit az ember levélen lát, vagy átlagember a postán megvehet. A különlegesség és ritkaság érzetét keltik talán egy szórakozott nyomdász tréfájaként vagy esetleg figyelmetlenségének eredményeként. Nagyon jól mutatnak egy bélyeggyűjteményben, igazi gyöngyszemek.

Ezért is találták ki őket - a bélyeggyűjtők számára. Vannak persze olyan bélyegek, melyek kizárólag fordított párban nyomtathatók, gondoljunk csak a háromszög alakú bélyegekre, amik gazdaságosan csak fordított párokban nyomtathatók. Ezeknél természetes a fordított párok előfordulása, ezt legfeljebb még a csíkok tükrözésével lehet fokozni.

1952. Madarak. Egy klasszikus magyar téte béche. forrás: phillap.hu

A fordított párok illetve csíkok valójában nagyon kreatív és okos termékek a bélyeggyűjtők vágyainak kiszolgálására. Csupán némi nyomdatechnikai előkészület kell csak ahhoz, hogy valamennyi ívben születhessenek az oldaluknál illetve a talpuknál összefüggő fordított párok. Hogy ívenként menny van ezekből, csak a gyártó döntése. A fordított párok száma és előfordulási aránya természetesen függ az ív méretétől és dimenziójától.

Az 1956-ban megjelent Hunyadi János kiadás valamennyi bélyegét elfordítva nyomták a mellette lévőhöz képest, így a fordított párok előfordulási aránya magas.

Hunyadi János ív. Forrás: darabanth.hu

Egy íven belül lehet csak egy fordított állású bélyeg csík - általában az ív közepén, de lehet akár több is - mindez csak döntés kérdése. Persze minél kevesebb a fordított párok aránya a teljes kiadáson belül, annál ritkábbak és értékesebbek a fordított párok.

A magyar bélyegkiadás nem igazán bővelkedik fordított párokban, a háromszög alakú bélyegeken kívül. Első körben minden bélyeggűjtő csak az Újjáépítés sorra vagy Hunyadi Jánosra gondol.

1945. Újjáépítés.

A huszadik század végének legismertebb fordított párja az "Emberi jogok" bélyeg illetve kisív. Ez a bélyeg különleges kisívekben készült, amely a bélyegek talpánál illetve felső szélén összefüggő bélyegekből áll. Ezt ráadásul még feldobja az ENSZ szelvény, amely asszimetrikussá teszi a csíkokat - így még látványosabb a fordított állás.

Várok kedves gyűjtőtársainktól is a fordított párokat fényképezve vagy scannelve, Facebook csoportunkban!





tovább