A térhatású, vagy a köznyelvben 3D nyomtatás a bélyegek világában nem terjedt el. Kevés próbálkozás történt ezen a téren – most két 3D bélyeggel ismerkedhetünk meg. Ezeket a mozikhoz hasonlóan különleges 3D szemüveggel kell nézni a térhatás érzékeléséhez – ennek hiányában a bélyegkép – a mozihoz hasonlóan – nemhogy nem térhatású, de jelentősen veszít élvezhetőségéből.
Talán ez az oka, hogy a 3D bélyegek nem terjedtek el. A kevés példa közül a legismertebb az olasz “Globe” bélyegpár, melyet 1956-ban adtak ki, amikor Olaszország ENSZ tagságának megünneplésére.
Olaszország felvétele az ENSZ-be – 3D bélyeg
A másik hasonló bélyeg 1999-ben jelent meg az Egyesült Államokban, a 3D mozik ’50-es évek-beli elterjedésének emléket állítva.
3D mozik
A 3D bélyegek másik típusa és elterjedt generációja a rövid animációt tartalmazó bélyegek. Ezeknél a bélyegeknél a térhatást az objektum mozgóképe eredményezi, amikor pár fokkal elfordítjuk a bélyeget a nézőpontunkhoz képest. Ez utóbbi bélyegek elsősorban a fejlődő országok jelentették meg elsősorban a gyerekek igényeinek kielégítésére, postai forgalomba ritkán kerültek. Ezért ezeket a bélyegeket kevésbé tekintjük komoly bélyegeknek, inkább kereskedelmi árucikkeknek a nyomdatechnika jóvoltából.
Bírkóznak a tigrisek, ha mozgatjuk a bélyegeket.
