Loading...
Itt vagy most:  Home  >  Bélyegvilág  >  Current Article

Casus belli – egy bélyeg miatt!

Szerző   /  2015-10-11  /  No Comments

    Print       Email

Háborúzni egy bélyeg miatt? Bizony ez szürreálisan hangzik, de nem két olyan ország esetében, mint Nicaragua és Honduras. A környékbeli dél-amerikai országok már többször összekaptak a határaikat jelző térképek miatt, legutóbb 2010-ben megjelent Google térkép ürügyén tört ki késhegyig éleződő viszálykodás Nicaragua és Costa Rica között.

Mondhatjuk, hogy az efféle torzslkodásoknak komoly előzményi voltak a térségben, melyek közül az egyik feszültség forrás egy 1937-ben megjelent bélyeg adott alapot.

1937 augusztusában Nicaragua légiposta bélyegeket jelentetett meg, az ország térképével. A bélyeg közepén Nicaragua látható, tőle keletre pedig Honduras. Ezzel eddig nem is lett volna baj. Az országhatár ugyan jó helyre került, azonban Honduras északi része Nicaragua színárnyalatával került ábrásolásra, és a “Territorio en Litigio” azaz “vitatott terület” megnevezést kapta.

Bizony, ezen a bélyegen egyértelműen vitatja Nicaragua a hondurasi határterületek hovatartozását.

Bizony, ezen a bélyegen egyértelműen vitatja Nicaragua a hondurasi határterületek hovatartozását.

Ezt a Hondurashoz tartozó területet korábban valóban magának követelte Nicaragua, azonban Honduras úgy gondolta, hogy a vita 1906-ban lezárult, amikor XIII Alfonz spanyol király nekik adományozta ezt a térséget.

A probléma gyökerei a két ország kaotikus határ viszonyaiból fakadtak. Közép-Amerika 1821-ben kivívott függetlenségét követően egy szövetségi köztársaság lett. Néhány év elteltével azonban a korábbi spanyol tartományok önnállósági törekvései felerősödtek, önállóságot követelve maguknak.

Ezekben az időkben Honduras és Nicaragua megállapodása értelmében közös határukat az uti possidetis elv alapján alakítják ki. (latinul: „ahogy éppen birtokoljátok”) egy nemzetközi jogi elv, melyet főként a határok megállapításában alkalmaznak. Az elv alapján amikor egy gyarmat függetlenné válik, a gyarmat határait elfogadják a létrejövő független állam határaiként.). Idővel azonban a határok elhelyezkedése feszültségek forrásává vált, amit diplomáciai eszközökkel nem tudtak megnyugtatóan kezelni.

XIII Alfonz spanyol király salamoni döntéssel igyekezett véget vetni a vitának. 1906. December 23-i határozatával – mintegy karácsonyi ajándékként – kijelölte az országok határát és a vitatott területek (Rio Coco, Cabo Gracias) hovatartozását.

Bár Nicaragua úgy tűnt, hogy elfogadja a spanyol király döntését, valójában nem ez történt. Ennek egyik megnyilvánulása volt ez az 1937-ben kiadott légiposta bélyeg, ami újraélesztette a Rio Coco északi területeiről folytatott régi vitákat.

Először a 10 centavo névértékű bélyeg jelent meg.

Először a 10 centavo névértékű bélyeg jelent meg.

A bélyegek hatására Honduras erőszakossá és hajthatatlanná vált. Amikor megérkeztek ez első bélyegek Honduras fővárosába, Tegucigalpa-ba, heves zavargások törtek ki. A felbőszült tömeg ostrom alá vette Nicaragua nagykövetségét, amit csak a hondurasi rendőrség bevetésével sikerült megállítani. A bélyegeken keresztül kommunikált területi követelés eredményekén mindkét ország csapatokat küldött a vitatott területre, ahol a harcok kitörését csak az Egyesült Államok, Mexikó és Costa Rica közvetítésével lehetett elkerülni.

Történetünk ezzel még nem ért véget: a vita 1957-ben ismét kiújult, aminek a Hágai nemzetközi bíróság zárt le 1960-ban, megerősítve Alfonz király döntését.

    Print       Email

Esetleg ezek is tetszenek...

Lili és Lali – FINA 2017 bélyeg

Elolvasom a cikket →