Loading...
Itt vagy most:  Home  >  Gyereksarok  >  Current Article

Hogyan állapítsuk meg a bélyegek értékét?

Szerző   /  2018-03-04  /  No Comments

    Print       Email

Nagyon sokan kérnek segítséget a fenti kérdéssel: hogyan állapíthatjuk meg, hogy mennyit ér egy bélyeg?  Mennyit ér a gyűjtemény, amit örököltem? Van-e közte értékes bélyeg?

Az alábbiakban leírtam lépésről lépésre, hogy mit kell csinálni.

Első lépés: milyen országból származik a bélyeg? Ez legtöbbször az ország helyi nyelvén szerepel. Bizonyos országok – Nagy Britannia – megnevezése nem is szerepel a bélyegeken. Ebben az esetben érdemes a bélyeget lefényképezni, ezután a kép alapján Google képfelismerővel lehet beazonosítani a kibocsátó országot.

Erről a bélyegről leolvasható, hogy svéd, és a kiadás éve is ott szerepel a jobb alsó sarokban. Most már értjük, miért használnak a bélyeggyűjtők nagyítót!

Második lépés: melyik évben jelent meg a bélyeg? A modern bélyegeknél általában ez szerepel vagy a bélyeg valamelyik sarkában, vagy magából a témából kikövetkeztethető. Például, ha a bélyeg egy 1952-es bélyegkiállításnak állít emléket, akkor feltételezhetően abban az évben is jelent meg. Sokszor nehezebb dolgunk lehet a régebbi forgalmi bélyegekkel, ezeken általában nem szerepel a kiadás éve. Ilyenkor a korszakot lehet beazonosítani, ha például egy uralkodó arcképe szerepel a bélyegen, az megfelelő támpontot adhat. Ha ez sem megy, akkor jöhet megint a Google.

Régi bélyegeknél támpontot adhat még a vízjel meghatározása, amit a bélyeget fény felé tartva láthatunk meg. A vízjelekről ebben a cikkben olvashatunk bővebben: http://belyegvilag.net/belyeggyujto-technika-vizjel-beazonositas/.

Harmadik lépés: a bélyeg megkeresése egy katalógusban. Manapság egyre több online katalógus érhető el az interneten, a legnagyobbak a www.colnect.com és www.stampworld.com. Itt ország és évszám és kép alapján találhatjuk meg bélyegeinket. Persze ha van, használhatunk nyomtatott bélyegkatalógust is, azzal könnyebb dolgozni. Ország gyűjtemény esetén érdemes beszerezni egy nyomtatott katalógust, használtan elég olcsón hozzá lehet jutni a neten.

Negyedik lépés: a bélyeg állapotának meghatározása. Ebből a szempontból bélyegünk lehet postiszta, azaz használatlan, hátoldalán ép enyv réteggel (azaz gumizással), falzos (használatlan bélyeg, azonban az enyv réteg sérült, ragasztónyomot tartalmaz, avagy futott, tehát nincs már rajta enyv és postai küldeményen bélyegzővel látták el. A katalógusok a bélyegek értékét eszerint is megkülönböztetik. Fontos megjegyezni, hogy nem mindig a postatiszta bélyegek az értékesebbek, bizonyos bélyegeknél a futottak többet érnek, mint a használatlanok.

Ötödik lépés: a fogazat megállapítása. Ez a perforáció sűrűségét és típusát jelenti. Néhány kivételtől eltekintve a modern bélyegeket leggyakrabban egyféle fogazattal készítik, ezért fogazat mérésére általában csak régebbi bélyegek esetén lehet szükségünk. A fogazatmérés menetéről egy korábbi posztban már olvashattunk.http://belyegvilag.net/mit-kell-tudni-a-belyeggyujteshez-fogazat-meres/ Bizonyos bélyegeket gyűjtők számára kiadnak fogazatlanul, azaz vágottan is. Ezeknél értelemszerűen nincs perforáció, csak szimplán ollóval vagy más vágószközzel választják szét azokat egymástól.

Vágott bélyeg Belgiumból.

Hatodik lépés: a szín meghatározása: különösen régebbi bélyegeknél, amikor még nem volt olyan fejlett a nyomdatechnika, több színváltozat is előfordult ugyanabból a bélyegből. Ezek értéke nagyon eltérhet egymástól, az előfordulástól függően.

Fontos megjegyezni, hogy a katalógusokban feltüntett árak legtöbbször nem tükrözik a piaci árakat, különösen nem az eladási árakat. A katalógus árak pusztán támpontot, viszonyítási alapot adnak a bélyegek piaci értékének meghatározásához, és egy, az adott országra és korszakra jellemző szorzó alkalmazásával (pl 30%) kaphatjuk meg egy adott bélyeg piaci értékét. Ezeknek a szorzóknak a megismeréséhez érdemes tapasztalt gyűjtők véleményét megkérdezni. Az online katalógusok gyakran konkrét eladási árakat is mutatnak pl az ebay-ről, ami megkönnyíti a bélyeg piaci értékének meghatározását.

A bélyegek értékét növelheti továbbá, ha párban vagy egyéb összefüggésekben egyben vannak, illetve ha egy bélyeg ívszéli példány, tehát tartozik hozzájuk ívszél. Manapság, amikor vonalkóddal is ellátják a bélyeg íveket, a vonalkódos ívszéllel egybefüggő bélyegek mér értékesebbek.

Felmerülhetnek még különböző nyomdatechnikai eljárások (kőnyomat, réznyomat, könyvnyomat, stb), gumizási típusok, de ezekkel kapcsolatban is érdemes tapasztalt bélyeggyűjtőket megkérdezni.

Nagy vonalakban ezekkel a lépésekkel tudjuk megállapítani bélyegeink nagyságrendi értékét. Időigényes, viszont nagyon tanulságos és szórakoztató nyomozás, melynek során nagyon sokat lehet tanulni és könnyen rá is lehet kattanni a bélyeggyűjtés ízére!

 

 

 

    Print       Email

Esetleg ezek is tetszenek...

3D bélyegek – kevés próbálkozás

Elolvasom a cikket →