Loading...
Itt vagy most:  Home  >  Bélyegvilág  >  Current Article

Propaganda olimpia

Szerző   /  2015-01-10  /  No Comments

    Print       Email
Filatélia bélyeg013

A bélyegeken a náci eszménykép szerint ábrázolták az olimpikonokat

Az 1936-os nyári olimpiai játékokat Berlinben rendezték. A német posta ebből az alkalomból bélyegsorozatot, két blokkot, egy bélyegfüzetet és alkalmi levelezőlapot bocsátott ki és alkalmi bélyegzést használt. A bélyegeket a játékok helyszínén is meg lehetett vásárolni és fel is lehetett adni, ezt a feladatot száz bélyeg árusító munkatárs és tíz mobil postahivatal látta el, ahol alkalmi bélyegzésekkel látták el a bélyegeket és akár továbbították is.

Ennek további részleteiről erre a linkre kattintva olvashatunk bővebben.
Az itt látható sorozat és bélyegzés bemutatása alkalmat ad arra, hogy rövid áttekintést adjunk berlini olimpia néhány jellemző vonásáról is.
El kell ismerni, hogy a sporteseményt kitűnően szervezték és rendezték. Árnyékot vet azonban a világversenyre a náci Németország uralkodó köreinek magatartása, valamint a játékokat megelőző intézkedések sora.

Olimpia bélyeg 12

A kép teljessé tétele érdekében egy kicsit távolabbra kell nézni. Az újkori olimpiák sorát az első világháború szakította félbe. Elmaradt az 1916-os nyári verseny, amelynek Berlin lett volna a házigazdája. A háború befejeztével a következő játékokat Budapestre tervezték, de a vesztes országok, köztük Magyarország, nem vehették részt az 1920-as olimpián, ezért Antwerpenben került sor a világversenyre. (Itt kell megjegyezni, hogy a második világháborút követően Németország és Japán sem szerepelhetett az olimpiai játékokon 1956-ig.)

Az 1936-os olimpiai játékok színhelyéül Berlint választották, de tekintettel arra, hogy 1933-ban Hitler hatalomra jutásával fajüldöző törvények léptek életbe, vita támadt arról, hogy Berlin alkalmas székhely lesz-e a játékok számára. Miután a német kormány garanciát vállalt a játékok korrekt lebonyolítására, hosszú habozás után elfogadták Berlint a játékok színhelyéül. A német kormány visszahívta az emigrációba kényszerült zsidó származású sportolókat, akiket korábban eltiltottak a versenyzéstől és kizártak a klubokból. A verseny során az egyik korlátozó intézkedés volt, hogy csak a német filmhíradó készíthetett riportokat az eseményekről. Hitler, aki megnyitotta a versenyeket és jelen volt az olimpia legtöbb eseményén, dühroha, mot kapott, ha nem a német versenyző nyert.

Néhány elkeserítő érdekesség:
A német női magasugrás ismert bajnoka, Gretel Bergmann, zsidó lévén miután kizárták a klubjából és eltiltották a versenyzéstől, kivándorolt az országból. Angliában nyert bajnokságot 155 cm-es ugrással. 1936-ban visszacsábították és megígérték, hogy indulhat német színekben az olimpián. A felkészülés során 160 cm-t ugrott, mégsem őt indították, hanem Dora Ratjen-t, akiről később kiderült, hogy férfi és Heinz a keresztneve. Végül nem ő nyert, hanem a magyar Csák Ibolya.

Az amerikai Jesse Owens négy aranyérmet szerzett. Az eredmény- hirdetéseiről Hitler tüntetőleg kivonult. Ok: Owens néger volt.

A német uralkodó körök a versenyek eredményeivel felsőbbrendűségüket akarták demonstrálni, ezért kapott Hitler akkor is dührohamot, ha egy-egy versenyt fekete bőrű, vagy zsidó származású sportoló nyert meg.

A berlini olimpiai játékok magyar szempontból is sikeresek voltak, 10 aranyéremmel az országok ranglistáján a harmadik helyet szereztük meg.

    Print       Email

Esetleg ezek is tetszenek...

Lili és Lali – FINA 2017 bélyeg

Elolvasom a cikket →