Loading...
Itt vagy most:  Home  >  Bélyegvilág  >  Current Article

Replika bélyegek: a bélyeggyűjtés demokráciája avagy szánalmas másolás?

Szerző   /  2012-05-13  /  8 hozzászólás

    Print       Email

Régi dilemmámról írok most a replikákkal kapcsolatban. Aukciós oldalakon egyre több értékes bélyeg viszonylag igényes másolata vásárolható meg, mint replika. Nagyrészt olyan ritka és értékes bélyegek másolatai ezek, melyek egy átlag gyűjtő számára elérhetetlenek.

Mi jellemzi ezeket a termékeket ?

– Legtöbbször postatiszta kivitelben készülnek, hiszen a pecsételt replika valóban hamisítványnak nézne ki.

– A hátoldalra nyomtatják a “copy” vagy “replica” szót, egyértelműen elkerülendő a hamisítás látszatát

– Áruk minössze néhány dollár, a tételek darabszámától függően.

Az ebay-en számos replikát találhatunk

Joggal felmerül a kérdés? Helyes dolog-e ilyen termékek gyártása, forgalmazása illetve gyűjteményünk kiegészítése velük?

Az első kérdésre úgy gondolom, egyértelmű a válasz: amire igény van, arra kialakul a kínálat is. El kell fogadnunk, hogy bizonyos gyűjtők megvásárolják a replikákat, innentől kezdve csak idő és technika kérdése, ki teremti meg ehhez a kínálatot.
Mennyire összeegyeztethető a replikák megvásárlása és gyűjteményünkbe történő beillesztése? Összetett kérdés ez, mely magának a gyűjtésnek az alapcéljához vezet.

És vajon kellenek-e szabályok vagy engedélyek illetve regisztráció a replikák készítéséhez?
A tisztelt gyűjtőtársaknak mi a véleménye?

A nyomatok hátoldalán egyértelmű felirat jelzi, hogy másolattal van dolgunk.

 Érdekes és értékes bélyegek, Bélyeg adás-vétel, csere, bélyeggyűjtemény, bélyeggyűjtés, bélyeggyűjtő fórum, bélyegkereskedelem, filatélia, bélyeg adásvétel.

    Print       Email

8 hozzászólás

  1. Susu75 szerint:

    Szerintem az nem igazán gyűjtés, ha a hiányzó tételeket másolatokkal helyettesítjük. Ha hiányzik egy tétel, akkor szerintem úgy “becsületes” a gyűjtemény, ha a hiányzó tétel max. előrenyomtatott képpel van helyettesítve. Mondjuk az biztos, hogy olcsóbban össze lehet állítani egy gyűjteményt így, de szerintem csak idő kérdése, hogy a replica vagy copy felirat mikor tűnik el a hátoldalról. Lehet sohasem, de pár embernek biztos eszébe jut majd.

  2. Wichshund Zoltán szerint:

    En ezt a dolgot jo otletnek tartom. Olyasmi, mint amikor a muzeumban megvehetjuk a festmenyeket poszter formaban. Ha valakinek a Mona Lisa a kedvenc kepe, akkor aligha van ra eselye, hogy az eredetit kiakaszthassa a szobajaban. Akkor miert ne vasarolhatna egy plakatot rola?

    Az a teny, hogy az ilyen replikak leteznek, azt jelenti, hogy el lehet oket adni. Aki penzt ad ertuk, az valoszinuleg nem tartja hulyesegnek.

    • zgergely szerint:

      Egyértelmű hogy a replikákat a gyűjteményben jelölni kell. Az igazi kérdés számomra , hogyan értelmezzük a gyűjtemény fogalmát. Ha arról szól a dolog, hogy én mit gyűjtöttem össze,akkor nincs helye replikáknak, mert azok torzítva láttatják teljesítményem. Ha fő célunk egy kerek egész bemutatása, akkor lehet helye a replikáknak, de ebben az esetben gyűjtői teljesítményünk a kényelmes illetve olcsó megoldás miatt csorbul. Ne essünk abba a tévhitben, hogy egy gyűjteményének értékesnek kell lennie. Számtalan nagyon szép és érdekes gyűjteményt láttam, melyeket nem a nagyágyúk tettek erőssé, hanem a türelem, szakértelem és bélyegek iránti szenvedély. Ezzel a konklúzióval én nemet mondok a replikákra. A kevesebb néha több, ha valódi.

      • András szerint:

        “Számtalan nagyon szép és érdekes gyűjteményt láttam, melyeket nem a nagyágyúk tettek erőssé, hanem a türelem, szakértelem és bélyegek iránti szenvedély.”

        Például valahol láttam egy gyűjteményt, ami a Tájak Városok 5 ft-os Szolnoki címletének lemezhibáit dolgozta fel… filléres tétel, rengeteg türelem! 🙂

    • zgergely szerint:

      Zoltán, a Mona Lisa példával nem értek egyet, mert az inkább szuvenír kategória. Aki gyűjtő – akár a festmény példánál maradva – szerintem nem tesz a gyűjteményébe másolatokat.

  3. nagyképű bélyeges szerint:

    A Mona Lisa-hasonlattal részben egyetértek.
    De aki gyűjt, az legalább igyekszik egy azonos eljárással készült másolatot felrakni a falra. Éspedig méretében az eredetivel egyezőt. Nem pedig lepedőnyi nyomatot.

    Aki meg ilyen hulladék bélyegmásolatokat vesz, az alapvetően megérdemli, ha hülyének nézik. Letöltheti és kinyomtathatja otthon bárki, bármelyik bélyegképet töredékáron. Egyedül a fogazás okozhat problémát.
    Ennek legfeljebb olyan értelme lehet, hogy legyen egy látszólag értékes gyűjtemény, amit lehet a kiszemelt nőknek mutogatni. Vagy az örökösök elől elrejteni az igaziakat, miközben látszólag ott van a gyűjtemény.
    Mindjárt csinálok is magamnak egy 1850-es OPM kiállítási anyagot. Azt fogazni se kell.

    Egyebekben csak egy ügyes lehúzás a dolog. És amint azt tudjuk, minden bélyeggyűjtő zsigerből utálja az üres, előnyomott kockát az albumban.

  4. nagyszájú archon szerint:

    Sokkal olcsóbb a weben összegyűjteni a jó minőségű képeket. Pont annyit érnek, mint a replikák.
    Azért azt is megnézném, hány manamai vagy sharjahi arab sejk gyújt háremet felfújható guminőkből, amelyeknek a fenekére van írva, hogy “Copy, Made in China”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Esetleg ezek is tetszenek...

Régi bélyegek varázsa – tökéletlenség és egyediség

Elolvasom a cikket →