A svéd bélyegkiadás klasszikus időszakára csak az uralkodót, illetve a királyi címert ábrázoló bélyegek a jellemzők, hasonlóan európa többi monarchiájához.
Az 1930-as évektől kezdve megjelentek a svéd bélyeg palettán a motívum bélyegek, melyeket hívhatunk képes vagy alkalmi bélyegeknek is. Ezek érdekesebbek, izgalmasabbak, mint nyomon követnik az uralkodók ráncainak, hajviseletének vagy éppen szemüveg vastagságának alakulását. Ez a változás világszerte nagy lendületet adott a bélyeggyűjtésnek is, hiszen a képes, valamilyen univerzálisabb tartalmat ábrázoló bélyegek sokkal vonzóbbak a világ bélyeggyűjtői számára.
Mai bejegyzésünkben ennek a bélyegkidási korszaknak a kezdeteivel ismerkedhetünk meg.
1935 a Parlament sorozat megjelenésének éve. A svéd parlament – Riksdag – intézményének gyökerei 1435-re nyúlnak vissza (hmmmm…), melynek 500 éves évfordulójára joggal lehetett büszke Svédország.
1935. Parlament
Néhány tétel az 1936-os postatörténet sorból, mely az 1636-ig visszatekintő svéd postaszolgálat tiszteletére jelent meg. Az 5 öre névértékű bélyegen Axel Gustafsson Oxenstierna királyi kancellár látható, aki 1636-ban létrehozta svéd királyi postaszolgálatot.
1936. Postatörténet
1939-ben jelent meg a Királyi Akadémia tudósait bemutató sorozat.
Az egyik bélyegről Jöns Jakob Berzelius tekint reánk. Ő figyelte meg először, hogy az elektromos áram egyes vegyületek bomlását okozza, azaz felfedezte az elektrolízist.
Emellett Berzelius vezette be az elemek jelölésére a latin nevük első, illetve – ütközés esetén – első két betűjéből álló vegyjeleket, amelyeket – kis módosítással – máig is használunk. 1828-ban korának legpontosabb atomtömeg-táblázatát publikálta.
A királyi akadémia tudósai: Berzelius és Linné
Carl von Linné orvos és botanikus volt. Ő alkotta meg a modern tudományos rendszerezés alapelveit, a rendszerezés kategóriáit (a taxonokat) és kidolgozta a modern tudományos nevezéktant, az élőlényekre alkalmazta a kettős elnevezést tudományos névként. Alapjaiban ma is az ő elveit és eljárását használják a biológiában.
Svéd Szent Brigitta (sz. Birgitta Birgersdotter, 1303 – 1373. július 23.) svéd szent és misztikus, a Brigitta-rend alapítója, Svéd Szent Katalin anyja. Az egyetlen svéd, akit katolikus pápa avatott szentté.
Svéd Szent Brigitta (sz. Birgitta Birgersdotter, 1303 – 1373. július 23.) svéd szent és misztikus, a Brigitta-rend alapítója, Svéd Szent Katalin anyja. Az egyetlen svéd, akit katolikus pápa avatott szentté. Európa hat védőszentjének egyike.
1941. Szent Brigitta
Brigittának már gyermekként látomásai voltak. Élete során ezek egyre gyakrabban fordultak elő, ezek feljegyzéseit – Revelationes coelestes, „Mennyei revelációk” – Mátyás linköpingi kanonok és Brigitta gyóntatója, Péter alvastrai perjel fordította latinra, és a középkorban nagy népszerűségre tettek szert. Látomásai Krisztus születéséről nagy hatást gyakoroltak a későbbi művészeti ábrázolásokra is.
Ízelítőnket az 1956-os nyári olimpiai játékok tiszteletére megjelent bélyeggel zárjuk. A 3 névértékből álló sorozat valamennyi bélyege ugyanazt a bélyegképet kapta, csupán a névérték különbözik. Hogy az miért lovas, arra egyszerű a magyarázat: a nyári játékok megrendezője Melbourne volt, azonban szigorú ausztrál állat-egészségügyi szabályok miatt a lovas veresenyeket Svédországban rendezték.
Olimpiai játékok, 1956.
[…] Björn Borg, Celcius…folytatódik a svéd bélyegek szemléje a Bélyegvilágban. Korábbi cikkekben már megismerkedhettünk jónéhány svéd bélyeggel, és kifejtettem, mi a svéd bélyegek […]