Loading...
Itt vagy most:  Home  >  Bélyegvilág  >  Current Article

„Sztálin elvtárs mélyen alszik. Ne zavard őt, minket pedig ne zaklass”

Szerző   /  2016-01-17  /  No Comments

    Print       Email

…e szavakkal hordta le a testőrség parancsnokát 1953. március 2-án hajnali 3 óra körül Lavrentyij Berija, a belügyért és az állambiztonságért felelős miniszterelnök-helyettes. Hiába erősködtek az őrök a titkosrendőrség éjnek idején riadóztatott teljhatalmú uránál, hogy nagy a baj, merthogy négy órával korábban a földön elterülve, vizelettől átázott pizsamaalsóban, nyitott szemmel, de beszédképtelen állapotban találtak rá rettegett főnökükre. Az akkor látszólag békésen hortyogó Sztálin láttán Berija és Georgij Malenkov anélkül távoztak a kuncevói dácsából, hogy orvost hívtak volna.

A végül csak március 2-án 9 órakor, vagyis minimum 15 órával a súlyos agyvérzés után kiérkező orvosok érthető módon rendkívül idegesen, szinte remegve végezték a dolgukat, egyikük leejtette a generalisszimusz műfogsorát, és a szemtanúk szerint a doktorok még a beteg ingének kigombolásához is engedélyt kértek a jelen levő Berijától. A jobb oldalára teljesen megbénult Sztálinnak hideg borogatást, hashajtó hatású magnézium-szulfátos beöntést adtak, a füle mögé piócát raktak, ám mindez mit sem használt.

A diktátor állapota a következő három és fél napban semmit sem javult, bár többen megemlítik, hogy legalább egy ízben magához tért. Az egyik orvos, Alekszander Mjasznyikov úgy emlékezett, hogy a szintén jelen levő Kliment Vorosilov marsall a főtitkár váratlan eszmélődése láttán felkiáltott: „Sztálin elvtárs, itt vagyunk mindnyájan, az ön összes igaz barátja és munkatársa! Hogy érzi magát, drága barátunk?” Bár a generalisszimusz nem válaszolt, láthatóan igen rosszul érezhette magát; az orvosi jelentések szerint március 4-én megállíthatatlan csuklás kezdte rázni, és többször is vért hányt. A „Béke Őreként” is aposztrofált diktátor szíve március 5-én este 10 előtt pár perccel dobbant utoljára.

Bár a vezér életét valószínűleg az azonnali orvosi beavatkozás sem mentette volna meg, „közvetlen környezete, elsősorban a fenyegetett régi vezetők nem voltak érdekeltek sem abban, hogy felépüljön, sem abban, hogy magatehetetlen állapota esetleg hónapokig, évekig elhúzódjon, mint Lenin esetében” – állítja Kolontári Attila történész. Ezzel is magyarázható, hogy az elmúlt évtizedekben újra és újra felmerült: Sztálin nem természetes halállal halt meg.

A gyanú elsősorban az első éjszakán a betegtől a segítséget megtagadó Berijára terelődött. Sztálin lányának, Szvetlanának például az tűnt fel, a főbelügyér milyen diadalittasan szaladt ki a halottas szobából és sietett el Kuncevóból, a többszörös külügyminiszter, Vjacseszlav Molotov pedig évtizedekkel később úgy nyilatkozott, hogy az 1953. május 1-jei felvonulás alatt a Lenin-mauzóleum mellvédjén Berija félreérthetetlen célzást tett saját szerepére, odasúgva neki: „eltakarítottam őt az útból”.

forrás: http://mult-kor.hu/20130303_sztalin_halalanak_titkai

Ezt követően a korszak gyakorlatának megfelelően beindult a propaganda gépezet. Ennek része volt egy gyász blokk kiadása is, melynek alapjául az idő rövidsége miatt az 1949-es Sztálin kiadás 2 forintos bélyegét használták.

Sztálin gyász blokk

Sztálin gyász blokk

A blokk március 9-én, tehát a generalisszimusz halálát követő negyedik napon jelent meg. Ennek első, kb 1.000 darabos mennyisége kézisajtón készült, ezért sokkal értékesebb, mint az ezt követő, gépi nyomású kiadás, amiből közel 70.000 darabot állítottak elő. A kézisajtón készült bélyeget első ránézésre nehéz megkülönböztetni szabad szemmel a gépi kiadásútól, különösen kevesebb tapasztalattal rendelkező bélyeggyűjtők számára. A két tétel közötti különbségek elsősorban nem a kézi- illetve gépi nyomógép használatából erednek, hanem a két nyomtatási eljárás során alkalmazott eltérő nyomóformák közötti különbségekből adódnak.

A megkülönböztetés alapjául leginkább a bélyeg keretének háttér rajzolata (a gépi kiadáson a MAGYAR POSTA feliratsáv héttere függőlegesen vonalkázott) és a keret vonalai (a gépi kiadáson a MAGYAR POSTA felirat felett a keret vonal az “A” és “R” bető között finoman megszakad) illetve az 5-ös szám rajzolata szolgálnak. Ennek részleteit a Monográfia valamint a bélyeg katalógusok írják le pontosan, de az alábbi képen is megfigyelhetők.

Balra a kézisajtós, jobbra a gépi nyomású blokk

Balra a kézisajtós, jobbra a gépi nyomású blokk

A kézisajtós blokkokat elsősorban elsőnapi borítékokra ragasztva használták fel, ezért a postatiszta blokkok a kézisajtósokon belül is igen ritkák és értékesek, a legritkábbak azonban a kézisajtós, vágott blokkok, melyből mindössze 300 darab készült. Érdekes módon az MBÁ ezeket nem értékeli magasabbra a fogazott példányoknál, holott egyértelműen kevesebb készült belőlük. Vajon mi lehet ennek az oka?

FDC

Az FDC is a kor propagandája alapján készült

 

 

 

 

    Print       Email

Esetleg ezek is tetszenek...

Lili és Lali – FINA 2017 bélyeg

Elolvasom a cikket →